Tényleges orgonitöntés

A tartályban lévő polieszter gyantát keverjük fel, vagy fordítsuk párszor le-fel a tartályt, hogy a hígabb és sűrűbb részek összekeveredjenek, mert állás során a sűrűbb részek leülepedhetnek a tartály aljára. Az összekeverésre kétféle módszer van, illetve háromféle, egyszerre sok keveréket csinálunk nagyobb edényben vagy vödörben, és a fémforgácsot IS belekeverjük a katalizátorral összekevert gyantába, és innen kotorjuk bele valami kanálfélével a tényleges formákba, majd egyenként a formákba beletesszük a kristályt (és esetleges más köveket, üzenetcetlit), majd eligazgatjuk a formában. Vagy csak a műgyantát keverjük össze a katalizátorral, és a formákba beletesszük előre a fémforgácsot, kristályt és esetleges más belevalókat, és arra öntjük rá a katalizátoros gyantát. Ebben az esetben keverhetünk össze csak kis mennyiséget, pl. papírpohárban, vagy nagy mennyiséget egyszerre valami nagyobb edényben. A katalizátort mindig ALAPOSAN el kell keverni a műgyantában!!! Körkörösen és felülről lefelé irányuló mozdulatokkal jól keverjük át az egészet, semmiképp se maradjon összekeveretlen rész, mert az nem fog megszilárdulni. A keveréshez az edény vagy pohár, vödör méretétől függően választhatunk (nem elolvadó) műanyag kanalat, műanyag villát, fakanalat, más fa evőeszközt, rúdfélét stb. A kanálfélének esetleg az az előnye a többivel szemben, hogy azzal kis mennyiséget ki lehet szedni korábban keszített darabok kozmetikázásához például, egy villával vagy rúddal ezt nem lehet megtenni 🙂 Viszont a villaféle meg a fokok miatt jobban alkalmas az összekeverésre. Aztán a műanyag kanalak pár alkalom után elolvadnak, a fát viszont örökké lehet használni. Kell még valami hurkapálcaféle, vagy hosszabb fogpiszkálószerűség, vékony nyársdarab, lehetőleg hegyes végű, amivel a formákba öntött keveréket a végén bökdösni, igazgatni lehet. Ennek az a célja, hogy ne maradjon belül levegő, illetve ha nem keverjük előre össze a fémforgácsot a katalizátoros gyantával, akkor hogy biztosan be legyen vonva az összes fémdarab gyantával. A csak gyanta, és csak fém-részek nem működnek orgonitként!!! Tehát szurkáljuk át a formában a pálcikafélével a keveréket. Nem baj, ha a kristály és esetleges más beletett dolgok a szurkálás során lemennek az aljára, bár az jobb, ha a kristály nagyjából a középső részen van, de nem kell emiatt agyonnyúzni magunkat. Azt is lehet, hogy miután szépen elegyengettük az orgonit-keveréket a formában, a legvégén rakjuk bele a kristályt, és kissé belenyomjuk a hurkapálcával, hogy minden oldalról körül legyen véve a műgyanta-fém keverékkel. A szurkálásnál fontos, hogy egészen a forma aljáig bökdössünk, lehet apró köröket is leírni a pálcával (pici körkörös keverő mozdulatok). Ismételten, nagyon fontos! A csak fém, illetve csak műgyanta részek nem működnek orgonitként. Csak az az orgonit, ahol össze van keverve a fém és a műgyanta. A kész (már megszilárdult) daraboknál, különösen az alján lehet olyan, hogy gondos szurkálás ellenére csak fém kerül a külső felületre, az ilyeneknél ajánlatos a legközelebbi orgonitkészítésnél rákenni egy vékony réteg műgyantat oda. Ez különösen akkor fontos, ha vízben óhajtjuk az orgonitet felhasználni, tehát például a vécétartályba helyezésre, folyó/tó stb orgonizálására, ugyanis a szabadon lévő fémfelületek vízben állva korrodálódnak (alumínium is), tehát lehetőleg legyen minden oldal bevonva műgyantával. Ha nem vízben tervezzük használni az adott orgonit-tárgyat, hanem csak úgy szabadon van a levegőn, vagy földbe ásva, akkor ez nem annyira érdekes. Ilyenkor lehet fém is kívül a felszínen.

orgonitkészítés közben

A kész orgonitok jellegzetes büdös vegyi szaga, ami a térhálósodott műgyantából ered, kb. 2 hét alatt elillan. Tároljuk őket valahol szabad levegőn. Persze ha rögtön fel vannak használva földbe ásva vagy kint, akkor ez nem érdekes, de lakásban való, benti használatnál eléggé zavaró a kellemetlen vegyi szag. Ha másoknak akarjuk adni, érdemes már nem szagló darabokat választani, vagy ha a helyzet sürgős, elmagyarázni az illetőnek, hogy a szag 1-2 hét alatt megszűnik.

Advertisements

4 thoughts on “Tényleges orgonitöntés

  1. Nem írod, hogy HOL tudsz beszerezni alumínium forgácsot (még ha olajosat is)
    Segítenél egy tippel, hol próbálkozzam?
    Köszi

    • Fémforgácsot lehet szerezni (többnyire ingyen) olyan üzemből vagy műhelyből, ahol alumínium ill. más fémek megmunkálásával foglalkoznak, és ennek során fémforgács-hulladék keletkezik. Keresni kell ilyen üzemfélét a környéken, és meg kell kérdezni, hogy adnak-e esetleg, mivel művészeti célokra szeretnéd felhasználni.

      • Oh, köszi. Képzeld, közben sikerült találni egy maszekot és réz forgácsot meg vas forgácsot is kaptam tőle ingyen. Alumíniumból ilyen “loknis” spirálokat kaptam, de azt majd meghagyom későbbre, amikor már tapasztalt orgonit készítő leszek és egy nagyobba belevágok.
        Még egy kérdés, ui. több ellentmondásos véleményt találtam a neten a kvarckristály feltöltésével kapcsolatban. Szóval mennyi ideig legyen a napon és milyen napszakban, illetve maradjon-e éjszakára is, stb.
        Köszi

      • Örülök 🙂 A kristálytöltéssel kapcsolatban, én bevallom soha nem töltöm őket kint, hanem azokkal a piramis-korongokkal, amiknek a képét is felraktam az oldalra, a kék meg a piros közé kell betenni őket, és ott tartani. Más feltöltő eszközök ill, módszerek is vannak. Ezenkívül mielőtt felhasználom a kristályokat, mindig szólok egy pár jó szót hozzájuk, kérve őket, hogy optimalizálják és javítsák a környezetet stb. A kinti feltöltésre írta a következőt egy hozzászóló a Visszajelzések oldalon: “Michael Gienger: A kristályok karbantartása c. könyvében olvastam, hogy a napközbeni erős ibolyántúli sugárzás kiüríti a köveket. Feltölteni napfelkeltekor, vagy naplementekor, kb annyi időn át, ameddig szabad szemmel a Napba lehet nézni. Ha kint hagyjuk a kristályokat 24 órán át töltődni (pl teliholdkor) és kora reggel készítjük az orgonitot, akkor elvileg feltöltött állapotban kell lenniük a kristályoknak.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s